|
Az euró bevezetésének
lehetséges időpontjai
Másodközlés!
Forrás: Népszabadság,
2004. május 4., kedd
A kormány a jövő héten
fogalmazza meg azt a Brüsszelbe eljuttatandó jelentést,
amely az euró bevezetésének időpontját is tartalmazni
fogja - jelentette be kedden Draskovics Tibor. A
pénzügyminiszter felkérésére öt gazdaságkutató készített
elemzést a közös pénz bevezetéséről, többségük a
2009-2010-es céldátumot tartja kívánatosnak.
Az euró túl korai és túl
késői bevezetése egyaránt káros lenne a magyar
gazdaságra - értettek egyet a kutatóintézetek
szakemberei azon a konferencián, amelyet kedden
rendeztek az euró bevezetésének lehetséges időpontjáról.
A legtöbb elemző szerint 2009-ben vagy 2010-ben kellene
bevezetni hazánk az európai közös valutát.
Draskovics Tibor
pénzügyminiszter felkérésére öt gazdasági kutatóintézet,
a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt., a
KSH-Ecostat, a Növekedéskutató Intézet és a
Pénzügykutató Rt. készített elemzést az euró
bevezetéséről, annak feltételeiről és várható hatásairól
A kormány a szerdai
ülésén már tárgyal az euróról
A tanulmányokat bemutató
keddi konferencián a pénzügyi tárca vezetője
bejelentette: az euró bevezetésével már ezen a héten, a
keddi ülésén foglalkozik a gazdasági kabinet, majd
szerdán első olvasatban a kormány tárgyal az európai
valuta magyarországi bevezetéséről. Draskovics Tibor
közölte azt is: az elkövetkező egy hétben az
Érdekegyeztető Tanácsban is megtárgyalják az euró
bevezetésének és az ehhez szükséges gazdaságpolitikának
a feltételeit.
A munkaadói és
munkavállalói érdekképviseletekkel való előzetes
egyeztetést követően, várhatóan a jövő szerdai ülésen
dönt a kormány véglegesen a Brüsszelbe eljuttatandó
úgynevezett konvergencia-jelentésről. A kabinet ennek a
jelentésnek az elfogadásakor határozza meg az euró
bevezetésének az időpontját is - húzta alá a
pénzügyminiszter, aki leszögezte: ahhoz, hogy hazánk
belépjen az euróövezetbe, szükség van egy átfogó
társadalmi-gazdasági megállapodásra.
A gazdaságkutatók
szerint öt-hat év múlva vezethető be a közös pénz
A pénzügyminiszter
felkérésére elkészített tanulmányok nagyjából azonos
következtetésre jutottak: az eurót 2009-ben vagy
2010-ben célszerű bevezetni. Akar László, a GKI
vezérigazgatója szerint a két dátum közül kicsivel
kedvezőbb lehet a 2009-es. A szakember szerint az
infláció - ha 2005 végén valóban 4-4,5 százalék lesz -
2007 tavaszára elérheti a 3 százalék körüli értéket, míg
az államháztartási hiány ez év végére a GDP-arányosan
4,6 százalékra csökkenhet.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy
az ország látszólag már csak 1,6 százaléknyira lesz
attól, hogy teljesítse ezt a maastrichti kritériumot.
Akar László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a
látszólag alacsony mértékű hiány jelentős szerkezeti
problémákat takar.
A második hullámban
csatlakozhat hazánk
A Kopint-Datorg elemzése -
mely egyetért a 2009-2010-es céldátummal - arra hívja
fel a figyelmet, hogy az euróövezet bővítése várhatóan
több ütemben, két-három fázisban történik majd.
Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes
szerint hazánknak célszerű lenne a második hullámban,
2009-2010-ben csatlakozni a monetáris unióhoz.
Az első körből láthatóan
már kimaradunk, ebbe a balti államok és Szlovénia
kerülnek be, de a következőben Magyarországnak is
célszerű lenne benne lennie - fogalmaz a tanulmány.
Palócz Éva aláhúzta, hogy az euró bevezetéséhez
szükséges feltételek teljesítése az euróövezeti belépés
nélkül is fontos, valamint felhívta a figyelmet arra: a
csatlakozó országok között nem túl kedvező hazánk
pozíciója.
A korábban csatlakozók
sem álltak jobban a belépéskor
A Kopintétól némileg eltérő
véleményt fogalmazott meg a KSH-Ecostat igazgatója,
Belyó Pál, aki szerint jók hazánk eurózónához való
csatlakozásának esélyei. Hazánk a maastrichti
kritériumok terén nem áll rosszabbul, mint ahogyan az
unióhoz korábban csatlakozó országok álltak a belépésük
idején. Az Ecostat ennek fényében, jelentős krízisek
nélküli gazdasági fejlődéssel számolva 2009-et javasolta
euróbevezetési céldátumként.
A Növekedéskutató
szerint nincs ideális céldátum
A Kopint elemzéséhez
hasonlóan a csoportos eurózóna-bővítésre számít a
Növekedéskutató Intézet is, ám tanulmányuk szerint a
monetáris unió jelenlegi tagjainak az a céljuk, hogy
mind a tíz most EU-taggá vált ország egy időben vezesse
be a közös pénzt. A Növekedéskutató szerint az euró
2008-as bevezetéséhez minden bizonnyal sokkterápiát
kellene alkalmazni a magyar gazdaságban. A tanulmány
2010-et említi az eurózónához való csatlakozás
lehetséges és reális időpontjaként.
Hozzáteszik ugyanakkor:
álláspontjuk szerint elsősorban egy növekedés-központú,
optimális gazdaságpolitikát érdemes megfogalmazni. Ebben
a növekedés-központú gazdaságpolitikai forgatókönyvben
nem is szerepel céldátum (április elején hasonló
javaslatot fogalmazott meg Járai Zsigmond
jegybanki elnök is, hozzátéve: támogatja az euró
mihamarabbi bevezetését).
A Pénzügykutató ez év
végén döntene
A Növekedéskutató
Intézethez hasonlóan a Pénzügykutató Rt. is 2010-et
tartja ideális céldátumnak. A társaság prognózisa
szerint a maastrichti követelmények közül a
deficitkritérium 2008-ra, az inflációs elvárás 2008-ra
vagy 2009-re teljesülhet (a bruttó államadósság
szintjével kapcsolatos maastrcihti követelményt jelenleg
is teljesíti hazánk).
A Pénzügykutató szakemberei
hozzáteszik ugyanakkor: ha az idei
költségvetés-kiigazítás a tervek szerint teljesül, és
tartós kiadás-megtakarítást eredményez, akkor ennél
hamarabb is megfelelhet hazánk a maastrichti
követelményeknek. Éppen ezért a Pénzügykutatónál arra a
következtetésre jutottak, hogy csak ez év végén
születhetne igazán megalapozott döntés az euróövezeti
csatlakozás, valamint az eurózóna előszobájának számító
ERM-II. rendszerbe való belépés dátumáról.
2004.
május 4., kedd
|
