Ars poetica: Az Ozorai Pipo Magánintézet politikai irányzatoktól, pártoktól, szervezetektől, állami intézményektől független gazdasági magán vállalkozás. A másodközlések nem az intézet véleményét tükrözik, hanem az Olvasó sokoldalú tájékoztatását szolgálják.

 

 

Az euró bevezetésének lehetséges időpontjai

 

 

Másodközlés!

Forrás: Népszabadság, 2004. május 4., kedd

 

A kormány a jövő héten fogalmazza meg azt a Brüsszelbe eljuttatandó jelentést, amely az euró bevezetésének időpontját is tartalmazni fogja - jelentette be kedden Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter felkérésére öt gazdaságkutató készített elemzést a közös pénz bevezetéséről, többségük a 2009-2010-es céldátumot tartja kívánatosnak.  

Az euró túl korai és túl késői bevezetése egyaránt káros lenne a magyar gazdaságra - értettek egyet a kutatóintézetek szakemberei azon a konferencián, amelyet kedden rendeztek az euró bevezetésének lehetséges időpontjáról. A legtöbb elemző szerint 2009-ben vagy 2010-ben kellene bevezetni hazánk az európai közös valutát.  

Draskovics Tibor pénzügyminiszter felkérésére öt gazdasági kutatóintézet, a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt., a KSH-Ecostat, a Növekedéskutató Intézet és a Pénzügykutató Rt. készített elemzést az euró bevezetéséről, annak feltételeiről és várható hatásairól

 

A kormány a szerdai ülésén már tárgyal az euróról  

A tanulmányokat bemutató keddi konferencián a pénzügyi tárca vezetője bejelentette: az euró bevezetésével már ezen a héten, a keddi ülésén foglalkozik a gazdasági kabinet, majd szerdán első olvasatban a kormány tárgyal az európai valuta magyarországi bevezetéséről. Draskovics Tibor közölte azt is: az elkövetkező egy hétben az Érdekegyeztető Tanácsban is megtárgyalják az euró bevezetésének és az ehhez szükséges gazdaságpolitikának a feltételeit.  

A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel való előzetes egyeztetést követően, várhatóan a jövő szerdai ülésen dönt a kormány véglegesen a Brüsszelbe eljuttatandó úgynevezett konvergencia-jelentésről. A kabinet ennek a jelentésnek az elfogadásakor határozza meg az euró bevezetésének az időpontját is - húzta alá a pénzügyminiszter, aki leszögezte: ahhoz, hogy hazánk belépjen az euróövezetbe, szükség van egy átfogó társadalmi-gazdasági megállapodásra.  

 

A gazdaságkutatók szerint öt-hat év múlva vezethető be a közös pénz  

A pénzügyminiszter felkérésére elkészített tanulmányok nagyjából azonos következtetésre jutottak: az eurót 2009-ben vagy 2010-ben célszerű bevezetni. Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a két dátum közül kicsivel kedvezőbb lehet a 2009-es. A szakember szerint az infláció - ha 2005 végén valóban 4-4,5 százalék lesz - 2007 tavaszára elérheti a 3 százalék körüli értéket, míg az államháztartási hiány ez év végére a GDP-arányosan 4,6 százalékra csökkenhet.  

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ország látszólag már csak 1,6 százaléknyira lesz attól, hogy teljesítse ezt a maastrichti kritériumot. Akar László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a látszólag alacsony mértékű hiány jelentős szerkezeti problémákat takar.  

 

A második hullámban csatlakozhat hazánk  

A Kopint-Datorg elemzése - mely egyetért a 2009-2010-es céldátummal - arra hívja fel a figyelmet, hogy az euróövezet bővítése várhatóan több ütemben, két-három fázisban történik majd. Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes szerint hazánknak célszerű lenne a második hullámban, 2009-2010-ben csatlakozni a monetáris unióhoz.  

Az első körből láthatóan már kimaradunk, ebbe a balti államok és Szlovénia kerülnek be, de a következőben Magyarországnak is célszerű lenne benne lennie - fogalmaz a tanulmány. Palócz Éva aláhúzta, hogy az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése az euróövezeti belépés nélkül is fontos, valamint felhívta a figyelmet arra: a csatlakozó országok között nem túl kedvező hazánk pozíciója.  

 

A korábban csatlakozók sem álltak jobban a belépéskor  

A Kopintétól némileg eltérő véleményt fogalmazott meg a KSH-Ecostat igazgatója, Belyó Pál, aki szerint jók hazánk eurózónához való csatlakozásának esélyei. Hazánk a maastrichti kritériumok terén nem áll rosszabbul, mint ahogyan az unióhoz korábban csatlakozó országok álltak a belépésük idején. Az Ecostat ennek fényében, jelentős krízisek nélküli gazdasági fejlődéssel számolva 2009-et javasolta euróbevezetési céldátumként.  

 

A Növekedéskutató szerint nincs ideális céldátum  

A Kopint elemzéséhez hasonlóan a csoportos eurózóna-bővítésre számít a Növekedéskutató Intézet is, ám tanulmányuk szerint a monetáris unió jelenlegi tagjainak az a céljuk, hogy mind a tíz most EU-taggá vált ország egy időben vezesse be a közös pénzt. A Növekedéskutató szerint az euró 2008-as bevezetéséhez minden bizonnyal sokkterápiát kellene alkalmazni a magyar gazdaságban. A tanulmány 2010-et említi az eurózónához való csatlakozás lehetséges és reális időpontjaként.  

Hozzáteszik ugyanakkor: álláspontjuk szerint elsősorban egy növekedés-központú, optimális gazdaságpolitikát érdemes megfogalmazni. Ebben a növekedés-központú gazdaságpolitikai forgatókönyvben nem is szerepel céldátum (április elején hasonló javaslatot fogalmazott meg Járai Zsigmond jegybanki elnök is, hozzátéve: támogatja az euró mihamarabbi bevezetését).  

 

A Pénzügykutató ez év végén döntene  

A Növekedéskutató Intézethez hasonlóan a Pénzügykutató Rt. is 2010-et tartja ideális céldátumnak. A társaság prognózisa szerint a maastrichti követelmények közül a deficitkritérium 2008-ra, az inflációs elvárás 2008-ra vagy 2009-re teljesülhet (a bruttó államadósság szintjével kapcsolatos maastrcihti követelményt jelenleg is teljesíti hazánk).  

A Pénzügykutató szakemberei hozzáteszik ugyanakkor: ha az idei költségvetés-kiigazítás a tervek szerint teljesül, és tartós kiadás-megtakarítást eredményez, akkor ennél hamarabb is megfelelhet hazánk a maastrichti követelményeknek. Éppen ezért a Pénzügykutatónál arra a következtetésre jutottak, hogy csak ez év végén születhetne igazán megalapozott döntés az euróövezeti csatlakozás, valamint az eurózóna előszobájának számító ERM-II. rendszerbe való belépés dátumáról.  

 

2004. május 4., kedd